A világ húsfogyasztása jelenleg is növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy a kutatások rendre kimutatják az iparág negatív környezeti hatásait és kizsákmányoló jellegét. Az állattartás elsősorban sokkal nagyobb föld- és vízigényű, mint az emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés. Üvegházhatású gázok kibocsátásával hozzájárul a klímaváltozáshoz, valamint rendkívül környezetszennyező. Az állati takarmány megtermelése ráadásul erdőirtással, szállítása pedig károsanyag kibocsátással jár. Az állatokat általában nem etikus körülmények között tartják. A hús- és tejtermékfogyasztásunk drasztikus csökkentésével tehát hatalmas eredményeket érhetünk el. Az állati eredetű élelmiszerek növényi alapúra váltásával átlagosan 50%-kal csökkenthető a környezeti terhelés, ráadásul ezek az egészségre is jobb hatással vannak.

A szerves hulladékokból tápanyagban gazdag komposzt készíthető házilag, ami a legtermészetesebb humuszforrás a növényeinknek, és jelentősen csökkenthető vele a háztartási hulladék mennyisége. Ha van rá lehetőség, a kertben gyűjtsd össze a konyhai vagy kerti maradékokat, zöldhulladékot (pl. gyümölcs, falevél). Ha nincs erre mód, kereshetsz közösségi komposztálót, vagy használhatsz komposztáló edényt (ládát, keretet, vagy konyhai komposztálót). Minden olyan szerves hulladék a komposztba kerülhet, amely nem tartalmaz szintetikus vagy nem lebomló anyagokat, valamint fertőzéstől, betegségtől, káros anyagoktól mentes. A komposztálás alapja a jó oxigénellátás, hogy ne szaporodhassanak el a nemkívánatos baktériumok. Emellett érdemes lazító anyagokat (pl. szalma, ágnyesedék) bekeverni, és árnyékos, jó vízelvezetésű helyet keresni. A komposztot kb. 6-hetente keverjük át. Számos kültéri és beltéri módja létezik a komposztálásnak, ezért járj utána a számodra legpraktikusabb verziónak.

Mivel egyre elterjedtebb a környezetbarát szemléletmód a vendéglátóiparban, az éttermek is lehetnek fenntarthatóak, ha teljesítik az alábbi kritériumokat: helyi vagy saját termesztásű alapanyagokból főznek, társadalmi felelősséget vállalnak, kiküszöbölik az élelmiszerpazarlást és minimalizálják az általuk termelt egyéb hulladékot, optimalizálják a víz- és energiafelhasználásukat, zerowaste módon csomagolnak ételt, környezetbarát tisztítószereket használnak, előtérbe helyezik a vegán fogásokat, valamint a fenntartható gondolkodást érintő, hosszútávú cselekvési tervvel rendelkeznek.

Egy bio vagy organikus gazdaságokból származó élelmiszerről nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy környezettudatos választás, ugyanis a különböző vegyszerek használatának mellőzése segíti a talaj termőképességének megőrzését. Emellett pedig gyakran használnak megújuló energiaformákat és kevésbé szennyezik a környezetet. Kivételes esetekben azonban mégsem beszélhetünk fenntartható bio élelmiszerről: ha az előállító cég nem minden téren törekszik fenntarthatóságra, ha a termék állati eredetű, szállítása környezeti terhet jelent, vagy csomagolása nem környezetbarát.

A csomagolásmentes boltokban, a helyi termelői piacon és zöldségárusoknál történő vásárlás mindig fenntarthatóbb. A közösségi bevásárlás is jó megoldás lehet. A szupermarketekben, bioboltokban, webshopokban, illetve éttermekben azonban körültekintőbbnek kell lenned. Bár ezeken a helyeken is hozzájuthatsz minimális környezeti terhelésű szezonális élelmiszerekhez, győződj meg arról, hogy azok előállítása környezetkímélő, csomagolása fenntartható, nem távolról importálták és méltányos kereskedelmi láncból származik (fair trade). Nem utolsósorban pedig használj kosarat, vászontáskát vagy hálós tasakot a zöldségeknek és gyümölcsöknek.

A fenntartható élelmezési rendszerek amellett, hogy egészséges élelmiszerekkel látják el az embereket, mindezt gazdaságilag, társadalmilag, illetve a környezetre nézve fenntartható módon teszik. Ezt a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésével (például a fosszilis üzemanyagok elhagyásával), a fenntartható ellátási lánc kialakításával, fenntartható étrendre biztatással, valamint az élelmiszerhulladék csökkentésével érik el. Jellemzői, hogy minden színtéren energiahatékony, nem zsákmányolja ki a munkaerőt és a természetet, a környezetre semleges vagy pozitív hatással van, klímasemleges, egészséges, valamint minimalizálja a keletkezett hulladék mennyiségét, és támogatja a 3R folyamatokat. Ilyen rendszerek kialakításához és működtetéséhez az országok kormányainak együttműködése szükséges.

Bár az állati eredetű fehérjék aminosav-profilja összetettebb, a változatos növényi fehérjeforrások fogyasztásával ugyanolyan értékű tápanyagokhoz juthatunk. Ezért érdemes variálni az alábbi proteinben gazdag növényi élelmiszereket: olajos magvak (pl. tökmag, mandula, napraforgómag), tofu (szója), szejtán, hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse), sörélesztőpehely, kendermag, chiamag, quinoa, kuszkusz, brokkoli.

Az általános ajánlások között szerepel, hogy a fehérjét hüvelyesek, az omega-3 zsírsavat lenmag, a D-vitamint narancslé vagy gombák, a kalciumot olajos magvak, a vasat zab vagy spenót, a B12-vitamint pedig étrendkiegészítő formájában biztosítsd a szervezetednek. Ha bizonytalannak érzed magad, vagy romlást tapasztalsz az életminőségedben, beszélj a háziorvosoddal és évente vérkép alapján ellenőrizd magad. Ha még nem vagy 18 éves, érdemes dietetikussal is konzultálnod!

A 2000-es évek eleje óta rendszeresen arra jutnak a kutatások, hogy a kizárólag növényi alapú – azaz vegán – étkezés számos egészségügyi előnnyel jár. Egyrészt csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, gyulladáscsökkentő, erősíti az immunrendszert, javítja a bélrendszer állapotát, valamint segít elérni és megtartani az ideális testsúlyt. Az átállás viszont stressz forrása lehet a szervezetednek, ezért hagyj magadnak időt az átállásra, egyesével cseréld le az állati eredetű élelmiszereket növényire!

Az élemiszer-előállítás felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1/3-áért, és a tavak és folyók szennyezésének 80%-ért, valamint az ivóvízkészleteink 70%-ának felhasználásáért. Ezért étrendünk megválasztásával nagyon sokat tehetünk a bolygóért. A növényi élelmiszerek előállítása legalább 8-szor kisebb környezeti hatással jár, mint az állati eredetűeké. Kevésbé szennyezi a vizeket, kevesebb éghajlat melegedést eredményező kibocsátással jár, adott számú ember ellátásához pedig jóval kevesebb vízre és talajra van szükség, mint amit a hagyományos étrendű emberek ellátása igényelne. Ha pedig a vegán étrend mellett törekszel a hulladékcsökkentésre, és a helyi élelmiszerek fogyasztására, akkor valóban egészség- és környezettudatos döntést hoztál.

A klasszikus kávétermelés óriási terhet jelent a környezetre, tehát a jelenleg elterjedt formájában nem fenntartható a kávéfogyasztás. Ennek oka egyrészt, hogy ezek a termőföldek az erdőtől veszik el a helyet, és megindítják a talajeróziót. Másrészt a kávéfeldolgozó farmok jelentős mennyiségű vizet használnak fel, és a hulladékot folyókba engedik, amellyel szennyezik azt. A távolról importált termékek is környezeti terhet jelentenek a járműhasználat révén. A legjobb tehát a kávét teljesen elkerülni vagy igazoltan fenntartható és etikus gyártókat keresni.

A fenntartható forrásból származó élelmiszerek között megtalálható minden olyan termék, amelyre szükséged lehet. Tehát például nem kell lemondanodi a gluténmentes tésztáról vagy cukormentes kekszről, mert azok a szupermarketek polcai mellett számos csomagolásmentes boltban vagy helyi termelői piacon megtalálhatók.

A szezonális élelmiszerek amellett, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, a lokális mezőgazdaságot támogatják, illetve áruk általában ebben az időszakban a legalacsonyabb. Az Idénynövény - mi mikor érik? Szezonális zöldség gyümölcs adatbázis weboldalon bővebben tájékozódhatsz a nálunk termő növények szüretelési időszakáról, élettani hatásairól, tárolásáról és lehetséges felhasználásairól. Vannak azonban egész évben termeszthető növények is, mint például az alma, bab, burgonya, dió, káposzta, hagyma, sárgarépa.

Tervezd meg előre az étkezéseidet, és annak megfelelően, a bevásárlólistád alapján szerezd be az alapanyagokat. A tárolás terén is légy körültekintő, tehát a friss termékeket időben használd fel, valamint figyeld a szavatossági határidőket. Akkora adagot főzz, amely biztosan elfogy, illetve tárold biztonságosan a hűtőben vagy fagyasztóban! A maradékot kreatívan felhasználhatod és el is adományozhatod. A főzés során keletkező hulladékot pedig lehetőség szerint komposztáld.

Általában akkor fenntartható egy termék, ha az előállításának módja fenntartható, minél inkább helyi eredetű, és minél kevesebb felesleges csomagolóanyagot tartalmaz. A helyi termelőktől vagy csomagolásmentes boltban vásárolt élelmiszerek többnyire már természetüknél fogva fenntarthatók, erről azonban az eladót is kérdezheted. Ha pedig szupermarketben vásárolt termékről van szó, akkor a címkén szerepel annak fenntarthatósági minősítése.

A bevásárlóközösségek (másként kosárközösségek, szatyorközösségek, batyuközösségek) olyan önkéntes alapon szerveződő csoportok, amelyekben a helyi élelmiszer-termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezek célja, hogy a helyi termékek számára piacot biztosítsanak és a gazdákat, termelőket támogassák, miközben a vásárlókat megbízható forrásból származó, egészséges, szezonális és lehetőleg csomagolásmentes élelmiszerekkel lássák el. Előnyeik még, hogy közösségteremtő és -építő szerepük van, illetve edukatív és szemléletformáló jellegűek.

A fenntartható növény- és állatartás olyan módszereken alapul, amely a bolygó erőforrásait nagy hatékonysággal használja, miközben minimális befolyást gyakorol a környezetre. Ennek támogatásával hozzájárulunk a megfelelő életkörülmények (pl. éghaljat, ivóvíz) fenntartásához a jövő generációi számára. Az így előállított termékek általában egészségesebb alternatívák is, elegendő csupán a bio élelmiszerekre gondolnunk.

Kövesd az alábbi 5 tippet: 1. Fogyassz több zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és hüvelyest. 2. Csökkentsd a vörös hús-, valamint a tejtermékfogyasztásod. (A vegán étrend ezeket teljesíti.) 3. Kerüld a műanyag csomagolást és az ételpazarlást. 4. Igyál csapvizet a palackozott verzió helyett. 5. Megbízható forrásból származó termékeket válassz, vagy kertészkedj és termelj ételt magadnak.