Február 2-án tartják a vizes élőhelyek világnapját, ugyanis 1971-ben 18 ország részvételével az iráni Ramsar városban elfogadták az úgynevezett Ramsari Egyezményt, hivatalos nevén „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire”. Ez az egyik legrégebbi nemzetközi természetvédelmi megállapodás, amelynek elsődleges célja a vizes élőhelyek madárvilágának védelme volt.
A 2024-es vizes élőhelyek világnapja középpontjában a vizes élőhelyek és az emberi jólét áll. Az idei kampány rávilágít arra, hogy a vizes élőhelyek és az emberi élet mennyire összefüggenek egymással. Az emberi jólét minden aspektusa a világ vizes élőhelyeinek egészségéhez fűződik.
Ezen alkalomból összegyűjtöttük a kedvenc budapesti és környéki vizes élőhelyeinket, hogy Nektek csak felkeresni kelljen a számotokra legszimpatikusabbat.
Valódi kincset rejt Budapest XVII. kerülete. A repülőtér túloldalán, Rákoskert és Ecser határában található Budapest utolsó megmaradt mocsárvidéke. A Merzse-mocsár természetvédelmi terület, amely három részből áll, kettő vizes élőhelyből és egy erdős-ligetes vidékből. A mocsár főként madárpopulációjáról híres, de találkozhatunk itt mocsári teknőssel és rókával is, tavasszal pedig akár 8 orchideafajt is megfigyelhetünk.
Tipp: Ha még többet olvasnál a Merzse-mocsárról ajánljuk figyelmedbe a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványát.
Ha meg lehetne benne mártózni, akár a főváros Balatonja nevet is viselhetné, annyira kedvelt terület a XVI. kerületben, Cinkotától délre található Naplás-tó. Hivatalos neve Szilas-pataki árvízvédelmi tározó, amely 1997 óta természetvédelmi terület és 16 hektárával a főváros legnagyobb állóvize.
Jelentős madár-, hüllő- és kétéltűállománnyal rendelkezik, és ha mocsári teknőssel szeretnénk találkozni, akkor jó helyen járunk. Kerékpárral is könnyen megközelíthető, ugyanis a tó partján vezet a Szilas-pataki kerékpárút.
Tipp: Gyalogtúra Naplás-tó, Cinkotai-kiserdő
Dél-Budán, a forgalmas 6-os út és M0-ás közelében emberi tevékenységtől mentes édenkertre bukkanhattunk. A budatétényi Hárosi-öbölnél található félsziget a Duna egyik zátonyából alakult ki. Teljes területén ártéri erdők találhatóak és közel 80 védett állatfajnak ad otthont.
Különlegességét mi sem igazolhatná jobban, hogy csak a Honvéd Sporthorgász Egyesülettel történő előzetes egyeztetést követően látogatható, a szomszédos Háros-szigetre, a háborítatlan természet megőrzése miatt pedig nem is lehet belépni.
Átkalandozva a budai oldalra, a III. kerületbe, megtalálhatjuk Buda egyetlen megmaradt lápos-mocsaras élőhelyét.
A terület jellegéből adódóan növény- és állatvilága kimondottan gazdag. Több ösvény is keresztezi a területet, de ne féljünk eltévedni, ugyanis látnivalóból mindenfelé akad bőven.
A Népsziget, vagy ismertebb nevén Szúnyog-sziget, a főváros legészakibb szigete, a IV. és a XIII. kerület osztozik a területén.
Közkedvelt hely a kikapcsolódásra vágyóknak, zavartalanul lehet sétálni a Duna parton, futni vagy biciklizni, de mégsem olyan zsúfolt, mint a Margitsziget. Vonzó része a természetvédelmi területnek számító ártéri erdő, buja növényzetével és gazdag madár- és rovarvilágával.
A Ramsari Jegyzéken is megtalálható terület a Velencei-tó déli partján fekszik. A természetvédelmi területen mocsaras, szikes rétek és nádasok egyaránt megtalálhatóak.
Nagy számban élnek itt védett orchideák, de ideális helyszín a vízi madárvilág megfigyelésére is. Minden évszakban tartogat látnivalót, de az őszi vadlibahúzás talán az egyik leglátványosabb esemény a környéken.
Tipp: Ha nincs még programod február 24-ére, ajánljuk figyelmedbe a könnyű sétával egybekötött saslest és madárgyűrűzést a dinnyési tanösvényen.
A természet és vízivilág kedvelőknek kötelező helyszín, Tata, a vizek városa. A közel 250 hektáros Öreg-tó szintén a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik és Európa egyetlen olyan városi tava, ahol ősszel és télen vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak menedéket.
Az Öreg-tó mentén több tematikus, a város vízi és erdei világának felfedezésére irányuló tanösvényt is találhatunk.
Tipp: Érdemes körülnézni a Tanösvény Facebook oldalán, ahol rendszeresen ajánlanak valamilyen tematikus programot. Jelenleg Napfelkelte Fotótúrákat tartanak, így nyitás előtt, szakavatott vezetőkkel figyelhetjük meg az ébredező lápvidéket.
Budapesttől 40 km-re helyezkedik el Ócsa község és az azt körülvevő turján-vidék, amely szintén a Ramsari Egyezmény hatálya alá esik. A terület a Duna-Tisza köze egykori lápterületének maradványa.
Jellegzetessége a mozaikosság: nyílt vizek, nádasok, erdők és sztyepprétek követik egymást és ennek megfelelő állat- és növényvilága is rendkívül egyedi. A lápvidék megismerésére jó választás a Selyem-réti tanösvény 1,5 km-es túrája (oda-vissza 3 km).
Tipp: Érdemes beszerezni a tanösvényhez készült Cincér füzetet, amelyben számtalan érdekességet találhatunk a vizes környék növény- és állatvilágáról.
