Amikor fenntarthatóságról beszélünk gyakran csak a környezeti mutatókat figyelünk, elfeledkezve arról, hogy minden ökológiai törekvés végső célja az emberi jóllét megőrzése. Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentése rávilágít, hogy a környezetszennyezés (legyen szó szálló porról vagy kémiai terhelésről) nem csak fizikai tünetekhez vezet, hanem közvetlen összefüggést mutat a depresszió és a szorongás kialakulásával. A valódi fenntarthatóság tehát nem ér véget a dekarbonizációnál. Olyan rendszerszintű megoldásokat követel, amelyek a mentális egészséget mint a társadalmi tőke alapkövét védelmezik. Egy technológiai vagy várostervezési fejlesztés csak akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az a mentális egészségünkre gyakorolt hatásokat is előtérbe helyezi.

A „One Health” vagy “Egy az Egészség” megközelítés többé nem opció, hanem szükségszerűség: az ember, az állatvilág és az ökoszisztéma egészsége elválaszthatatlan egymástól. Az EEA jelentésének adatai, például a zajszennyezés és az öngyilkossági ráták közötti megdöbbentő összefüggések, arra kényszerítenek minket, hogy radikálisan újraértelmezzük a környezetvédelmi stratégiáinkat. A természetalapú megoldások, mint a természethez való hozzáférés biztosítása, nem csak amolyan úri murik, nem csak esztétikai kényelmet szolgálnak, hanem tudományosan igazolt terápiás intervenciók a mentális zavarok kialakulása ellen. 

Közös felelősségünk tehát, hogy a fenntarthatóságot ne csupán a kibocsátásaink csökkentéseként, hanem egy élhetőbb, mentálisan is támogató környezet aktív megteremtéseként értelmezzük.

‍

Alább az EEA sajtóközleménye olvasható (Eredetileg publikálva: 2026. március 03.)

A szennyezettségnek való kitettség összefüggésbe hozható a depresszióval, a szorongással és más mentális egészségügyi problémákkal

‍

A szennyezés csökkentése – az EU „Szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervével” összhangban – egész Európában javíthatná a mentális egészséget az EEA ma közzétett tájékoztatója szerint. A kiadvány az ökológiai lábnyom, a zaj- és a vegyi szennyezés, valamint a mentális egészségügyi problémák közötti összefüggéseket vizsgálja, továbbá cselekvési lehetőségeket kínál, beleértve a természetalapú megoldások mentális jólétre gyakorolt pozitív hatásait is.

Az EEA „Szennyezés és mentális egészség: jelenlegi tudományos bizonyítékok” című tájékoztatója feltárja, hogy a tudományos tanulmányokban jelentős korreláció mutatkozik a szennyezettségnek való kitettség (különösen a levegő, a zaj és a vegyszerek esetében) és a mentális egészségügyi problémák között, még ha további kutatásokra is van szükség a világos ok-okozati összefüggés megállapításához. A mentális zavarok számos tényezőből fakadnak (genetika, társadalmi és gazdasági meghatározók, pszichológiai tényezők, életmód stb.), amelyek közül néhányat még nem értünk teljesen. A szennyezést egyre inkább ilyen hozzájáruló tényezőként vizsgálják.

Európában az elmúlt 25 évben jelentősen nőtt a mentális zavarok gyakorisága és előfordulása. 2023-ban az EU-ban a mentális zavarok jelentették a hatodik legnagyobb betegségterhet, és a nyolcadik leggyakoribb haláloknak számítottak.

Szennyezés és mentális egészség: jelenlegi tudományos bizonyítékok

Néhány példa a tájékoztatóból, ahol a szennyezés összefüggésbe hozható mentális problémákkal:

Légszennyezés:

• Az agyfejlődés kritikus szakaszaiban – például magzati korban, gyermekkorban és kora serdülőkorban – fellépő kültéri légszennyezés strukturális és funkcionális agyi változásokkal jár együtt.
• A rossz levegőminőségnek (főként PM2.5 és NO2) való hosszú távú kitettség a depresszió fokozott prevalenciájával vagy az újonnan kialakuló depresszió kockázatával kapcsolható össze.
• A rövid távú kitettségi csúcsok a skizofrénia tüneteinek súlyosbodásával járnak együtt.

1. ábra: Összefüggések a légszennyezés és a mentális zavarok között.

Megjegyzések: rövidítések: PM2.5 = 2.5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por; PM10 = 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por; NO2 = nitrogén-dioxid; SO2 = kén-dioxid; CO = szén-monoxid

Forrás: Az orvosi szakirodalom átfogó felülvizsgálata, különös tekintettel az Európai Emberi Egészségügyi és Környezetvédelmi Tematikus Központ (ETC HE, 2026) által készített szisztematikus áttekintésekre és meta-elemzésekre.

‍

Környezeti zaj:

• A közúti forgalom zajának növekedése korrelál a depresszió (3%) és a szorongás (2%) kockázatának kismértékű növekedésével.
• A környezeti zajnak való kitettség a gyermekek körében a viselkedési problémák magasabb előfordulásával jár együtt; ez pedig befolyásolja mentális jólétüket.
• A vasúti zaj 10 dB-es növekedése esetén az öngyilkossági arány jelentős, 2,2%-os növekedése tapasztalható.
• Egy meta-elemzés szerint a repülőgépzaj 10 dB-es növekedése 12%-kal növeli a depresszió kockázatát.

‍

Vegyi anyagok:

• Az ólomnak való születés előtti vagy gyermekkori kitettség mind a depresszióval, mind a skizofréniával összefüggésbe hozható.
• A passzív dohányzás következetesen kapcsolódik a depresszióhoz és a skizofréniához, különösen a sebezhető csoportok, például a gyermekek és a terhes nők esetében.
• Tanulmányok összefüggést találtak a születés előtti BPA-expozíció, valamint a gyermekkori depresszió és szorongás között.

Megjegyzések: Rövidítések: SHS = passzív dohányzás; Cd = kadmium; Hg = higany; Sn = ón; Cu = réz; Mn = mangán; Mg = magnézium; BPA = biszfenol A; PFAS = per- és polifluorozott alkilanyagok.

‍

Cselekvési lehetőségek

Bár további kutatásokra van szükség az ok-okozati összefüggés tisztázásához, a meglévő bizonyítékok megerősítik az uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása és a szennyezettség további csökkentése melletti érveket.

Az eredmények megerősítik a „One Health” “Egy az Egészség” megközelítés relevanciáját, amely elismeri az emberi, az állati és a környezeti egészség összekapcsolódását. Ez nemcsak a szennyezés csökkentésére vonatkozik. A természetalapú megoldások a zöld és kék terekhez (vízen vagy víz körüli tevékenységekhez) való hozzáférés révén valójában felhasználhatók a mentális egészség, a fizikai aktivitás és a társadalmi kohézió előmozdítására. Az elmúlt évtizedekben természetalapú terápiás módszereket fejlesztettek ki: a kertészkedés, a zöld környezetben végzett testmozgás és az „erdőfürdőzés” bizonyítottan jótékony hatással van a mentális egészségre.

Az EU Szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervében foglalt célkitűzések teljesítése a szennyezés csökkentése és a természethez való hozzáférés bővítése révén európaiak millióinak mentális jólétéhez járulhat hozzá.

Az eredeti sajtóközlemény itt olvasható: https://www.eea.europa.eu/en/newsroom/news/exposure-to-pollution-linked-to-depression-anxiety-and-other-mental-health-issues