# beeco
# Diéta
# Étkezés
# Ökolábnyom
# Környezetvédelem
# Tudtad?
#húsmentes
#vegetáriánus
#vegán

Kevesebb hússal a bolygóért!

Kevesebb hússal a bolygóért!
No items found.
December 14, 2023
Étkezés
5 perc
Forrás:
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Köszi a feliratkozást!
Valami hiba van, próbáld újra kérlek!
Megosztás:

Kevesebb hússal a bolygóért!

Tudtad, hogy a húsmentes életmóddal a környezetet is kímélheted? De vajon miért olyan nehéz változtatni húsfogyasztási szokásainkon? Ha érdekel a válasz, és hogy hogyan tehetünk néhány egyszerű lépés követésével a bolygóért, olvass tovább!

A fenntarthatóság és a táplálkozás kérdésköre általában kéz a kézben járnak. Az emberiség életmódjának fenntarthatósága ma már globális kihívások elé állít bennünket. Ebben a kérdésben az egyik kritikus terület lehet a húsfogyasztás, melynek mértéke és hatásai gyakran súlyos környezeti és etikai kérdéseket vetnek fel. De vajon mit kezd ezekkel az ember?

Mennyire vagyunk tisztában életmódunk környezeti hatásaival, és vajon mennyire vagyunk hajlandóak változtatni a szokásainkon a bolygó érdekében? Ebben a cikkben néhány tanulmányon keresztül a ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a hús termelésének és fogyasztásának környezeti hatásához kapcsolódó tudatosság viszonylag alacsony szinten mozog. Csak a fogyasztók egy részének van valamilyen rálátása ezekre az aspektusokra. Akadnak azonban olyan húsfogyasztók is, akik tudatában vannak akár környezeti, akár etikai aspektusoknak azonban ennek ellenére is nehéz számukra változtatni a szokásaikon.

Mi az a hús paradoxon?

Joy a 2020-as Why do we love dogs, eat pigs and wear cows, azaz ’Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a sertéseket és viseljük a teheneket’ című tanulmányában említi először a Meat-paradox, vagyis a Hús paradoxon fogalmát. Ezt ő elsősorban az érzelmekkel kapcsolatos ellentétekre vonatkozóan használja, vagyis:

miért állítjuk, hogy szeretjük az állatokat, ha megesszük őket?

A paradoxon kérdésköre azonban kiterjeszthető a környezeti aspektusokra is. Ha tisztában vagyunk vele, hogy életmódunk, jelen esetben étkezésünk árthat a környezetnek, ezáltal a körülöttünk élőknek, és akár saját magunknak is, akkor mégis miért nem változtatunk a szokásainkon?

A miértek

Mint azt már tudjuk, a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a húsfogyasztás környezeti hatásaival. Akik pedig mégis, azok esetében általában kevés a hajlandóság a hús fogyasztásának környezeti okokból történő csökkentésére.

A többség számára nem elég aggasztóak a rendelkezésre álló információk és statisztikák ahhoz, hogy átható változások történhessenek. Vannak olyan célcsoportok, akiknél hatásos lehet az ilyen célú edukáció, azonban a húsfogyasztás csökkentése továbbra is az egyik legkevésbé preferált lehetőség a klímaváltozás elleni harcban.

A tanulmányok szerint a hajlandóságot befolyásoló tényezők közé tartozik a nem, a húsfogyasztás jelenlegi gyakorisága, az etnikum és a kultúra.Német kutatók egy csoportja idén, 2023-ban készült kutatása a nemek és a húsfogyasztás kapcsolatát vizsgálva például azt találta, hogy

a nők sokkal inkább hajlandóak változtatni életmódjukon húsfogyasztás tekintetében, mint a férfiak.

Ennek oka nem feltétlenül az, hogy a nők inkább vannak tisztában a hatásokkal, ebben a kérdésben a hajlandóságot vizsgálták. Az egyik ok például, hogy sok kultúrában a vöröshús fogyasztását a férfiassággal, a férfi szerepével kötik össze.  Így a húsfogyasztás, kiváltképp a vöröshús fogyasztása a férfias szerep részévé válik, az egyén pedig kevésbé hajlandó csökkenteni, vagy akár végleg befejezni a hús fogyasztását. Legalábbis a vöröshúsét.

A tanulmány az okok kapcsán kitér az állatok közti különbségtétel lehetséges okaira is. Például, hogy egyes emberek miért mondanak le a vöröshús fogyasztásáról, míg csirkét vagy halat előszeretettel fogyasztanak. Az ember hajlamos az alapján megkülönböztetni az állatokat, hogy biológiai, fizikai és viselkedésbeli szempontok mentén mekkora a hasonlóság az ember és az adott állat között. Hallottátok már azt, hogy valaki „tyúkeszű”? Na és azt, hogy „kutya eszű”? Pontosan erről van szó.

A kutatás azt találta, hogy a hal és a csirke kevésbé értelmes állatok a fogyasztók szerint, szemben a kutyával, macskával, vagy akár a lovakkal, ezért az emberek megengedőbbek ezen állatok fogyasztása kapcsán.

A kutatás eredménye a következő sorrend, értelmes állattól a kevésbé értelmes állatig: kutya, macska, disznó, ló, tehén, birka, csirke és pulyka.

A sorrend meghatározásában nem elhanyagolható szempont a cukiság sem, ami a résztvevők szubjektívebb megítélésén alapul.

A csirkék nem csak cukik, de nagyon hasznosak is, ha a ház körüli zöld hulladék eltakarításáról van szó! (forrás: pixabay)

A miértek után nézzünk meg néhány fontos számot!

A húsfogyasztás környezeti hatásainak mérése kapcsán 2017-ben egy olasz kutatás összehasonlította a különböző étkezési és életmód formákat környezetre gyakorolt hatásuk alapján. A tanulmány 153 olasz felnőtt étkezési szokásainak környezeti hatását értékelte. A résztvevőket három csoportra osztották: mindenevők, ovo-lakto-vegetáriánusok (tehát húst nem, de tejterméket és tojást fogyasztó vegetáriánusok) és vegánok (akik semmilyen állati eredetű terméket nem fogyasztanak). A különböző táplálkozási csoportokhoz tartozó résztvevők testtömegindex, életkor és nem tekintetében hasonlóak voltak. A kutatás egy héten keresztül zajlott, és a résztvevők étkezési szokásai alapján karbonlábnyomukat, vízlábnyomukat és ezek által ökológiai lábnyomukat figyelték.

A karbonlábnyom és vízlábnyom az alábbiak szerint alakul, 7 nap átlagát figyelembe véve, naponta:

A különböző diéták környezeti terhelése

A karbonlábnyom azt adja meg, hogy mennyi üvegházhatású gáz (vagy ÜHG) kerül a levegőbe az adott egyén viselkedése és életmódja alapján. Ez a mindenevők esetében átlagosan napi 4000 gramm, míg a vegetáriánus és vegán résztvevők esetében 2400-2500 gramm naponta. A vízlábnyom pedig a közvetlen és közvetett vízfogyasztást adja meg, mely a vegetáriánus és vegán résztvevők esetében alacsonyabb volt, mint a mindenevő résztvevőknél.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a mindenevő étrendnek van a legnagyobb környezeti hatása, mely minden vizsgált környezeti mutatóra igaz. Illetve eredményként az is elmondható, hogy nincs szignifikáns különbség a vegán és vegetáriánus csoportok között a környezeti hatás szempontjából.

A húsmentes életmód átlagosan 1,5 – 1,9x kevésbé megterhelő a környezet számára, mint a mindenevő életmód. A mindenevő étrend 2,9-szer több vizet, 2,5-szer több energiát, 13-szor több műtrágyát és 1,4-szer több növényvédőszert igényel, mint a vegetáriánus étrend.

Mit tehetünk mi?

A megoldás nem feltétlenül abban rejlik, hogy egyik napról a másikra drasztikus diétákkal, vagy életmódváltással próbáljunk tenni a környezetünkért. A titok sokak számára inkább a tudatos lépések megtételében, a lassabb változásokban keresendő. Az alábbiakban néhány tippel szeretnénk segíteni, ha úgy érzed, csökkentenéd húsfogyasztásod:

  • Húsmentes napok – jelölj ki a héten egy napot, amikor húsmentesen étkezel. Ez a tipp azoknak lehet segítség, akik minden nap szinte minden étkezése során fogyasztanak húst. Ha egy nap túl nagy kihívás számodra, akkor próbálj egy-egy étkezést húsmentessé tenni. Kutatások szerint a Húsmentes hétfő a legjobb megoldás, kihasználva a hét eleji lendületet.

  • Tudatos éttermi választások – Ha szeretsz étterembe járni, keress a környékeden vegetáriánus, vegán éttermeket, vagy hagyományos étterem esetén válaszd a húsmentes opciót. Ez a lépés nem igényel komolyabb erőfeszítést, hiszen az étel elkészítésével sem kell bajlódnod, csupán egy tudatosabb választással máris tehetsz az ügy érdekében.

  • Főzz! – Szeretsz a konyhában tevékenykedni? Fedezz fel új ízeket, alapanyagokat és recepteket, kísérletezz a húsmentes konyha világában. Ha valami ínycsiklandót készítettél, amiben mi is inspiráltunk téged, ne felejtsd el megosztani velünk Instagramon!

  • Online közösségek – Az online vegetáriánus, vegány, low waste vagy növényi étrendű közösségek is segítségedre lehetnek. Ha kérdésed van, elakadtál, vagy csak szeretnél fejlődni egy egy területen, bátran keresd hasonló emberek társaságát, akár az online térben is.

  • Kihívások – Ha igazán elszántnak érzed magad csatlakozhatsz életmódváltó kihívásokhoz is, mint például a Veganuár vagy egy 30 napos húsmentes kihívás.

Minden lépés, amit a környezet érdekében teszel fontos, még akkor is, ha elhanyagolhatónak érzed.  Ne feledd, ahhoz, hogy változást érjünk el, rád is szükség van!

Források:

Chai, B. C., van der Voort, J. R., Grofelnik, K., Eliasdottir, H. G., Klöss, I., & Perez-Cueto, F. J. A. (2019). Which Diet Has the Least Environmental Impact on Our Planet? A Systematic Review of Vegan, Vegetarian and Omnivorous Diets. Sustainability, 11(15), Article 15. https://doi.org/10.3390/su11154110

Rosi, A., Mena, P., Pellegrini, N., Turroni, S., Neviani, E., Ferrocino, I., Di Cagno, R., Ruini, L., Ciati, R., Angelino, D., Maddock, J., Gobbetti, M., Brighenti, F., Del Rio, D., & Scazzina, F. (2017). Environmental impact of omnivorous, ovo-lacto-vegetarian, and vegan diet. Scientific Reports, 7. https://doi.org/10.1038/s41598-017-06466-8

Sanchez-Sabate, R., & Sabaté, J. (2019). Consumer Attitudes Towards Environmental Concerns of Meat Consumption : A Systematic Review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(7), 1220. https://doi.org/10.3390/ijerph16071220

Graça, J., Calheiros, M. M., & Oliveira, A. (2015). Attached to meat? (Un)Willingness and intentions to adopt a more plant-based diet. Appetite, 95, 113‑125. https://doi.org/10.1016/j.appet.2015.06.024