Beecopedia - fenntarthatóságról egyszerűen!

Összeszedtük neked a fenntarthatósággal foglalkozó megbízható és hiteles információkat, tartalomkészítőket, és forrásokat, hogy könnyedén eligazodj a hírek és adatok között!
Összegyűjtöttük a leggyakoribb fenntarthatósággal foglalkozó kérdéseket, és tudományosan megalapozott válaszokat adunk rájuk.
Miért nem fenntartható a húsfogyasztás?
A húsipar óriási környezeti terhelést jelent, jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, és kizsákmányolja az állatokat.
A világ húsfogyasztása jelenleg is növekvő tendenciát mutat annak ellenére, hogy a kutatások rendre kimutatják az iparág negatív környezeti hatásait és kizsákmányoló jellegét. Az állattartás elsősorban sokkal nagyobb föld- és vízigényű, mint az emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés. Üvegházhatású gázok kibocsátásával hozzájárul a klímaváltozáshoz, valamint rendkívül környezetszennyező. Az állati takarmány megtermelése ráadásul erdőirtással, szállítása pedig károsanyag kibocsátással jár. Az állatokat általában nem etikus körülmények között tartják. A hús- és tejtermékfogyasztásunk drasztikus csökkentésével tehát hatalmas eredményeket érhetünk el. Az állati eredetű élelmiszerek növényi alapúra váltásával átlagosan 50%-kal csökkenthető a környezeti terhelés, ráadásul ezek az egészségre is jobb hatással vannak.
Melyek a komposztálás alapelvei?
Alakítsd ki a komposztáló helyet, gyűjtsd itt az organikus hulladékodat, majd ügyelj az oxigén, nedvesség és időnkénti keverés biztosítására.
A szerves hulladékokból tápanyagban gazdag komposzt készíthető házilag, ami a legtermészetesebb humuszforrás a növényeinknek, és jelentősen csökkenthető vele a háztartási hulladék mennyisége. Ha van rá lehetőség, a kertben gyűjtsd össze a konyhai vagy kerti maradékokat, zöldhulladékot (pl. gyümölcs, falevél). Ha nincs erre mód, kereshetsz közösségi komposztálót, vagy használhatsz komposztáló edényt (ládát, keretet, vagy konyhai komposztálót). Minden olyan szerves hulladék a komposztba kerülhet, amely nem tartalmaz szintetikus vagy nem lebomló anyagokat, valamint fertőzéstől, betegségtől, káros anyagoktól mentes. A komposztálás alapja a jó oxigénellátás, hogy ne szaporodhassanak el a nemkívánatos baktériumok. Emellett érdemes lazító anyagokat (pl. szalma, ágnyesedék) bekeverni, és árnyékos, jó vízelvezetésű helyet keresni. A komposztot kb. 6-hetente keverjük át. Számos kültéri és beltéri módja létezik a komposztálásnak, ezért járj utána a számodra legpraktikusabb verziónak.
Fenntartható-e étteremben étkezni?
Csak a megfelelő minősítéssel rendelkező, jelölten fenntartható vendéglátóhelyeken igen.
Mivel egyre elterjedtebb a környezetbarát szemléletmód a vendéglátóiparban, az éttermek is lehetnek fenntarthatóak, ha teljesítik az alábbi kritériumokat: helyi vagy saját termesztásű alapanyagokból főznek, társadalmi felelősséget vállalnak, kiküszöbölik az élelmiszerpazarlást és minimalizálják az általuk termelt egyéb hulladékot, optimalizálják a víz- és energiafelhasználásukat, zerowaste módon csomagolnak ételt, környezetbarát tisztítószereket használnak, előtérbe helyezik a vegán fogásokat, valamint a fenntartható gondolkodást érintő, hosszútávú cselekvési tervvel rendelkeznek.
Minden bio élelmiszer fenntartható?
A bio jelző önmagában nem teljesíti a fenntarthatóság összes kritériumát.
Egy bio vagy organikus gazdaságokból származó élelmiszerről nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy környezettudatos választás, ugyanis a különböző vegyszerek használatának mellőzése segíti a talaj termőképességének megőrzését. Emellett pedig gyakran használnak megújuló energiaformákat és kevésbé szennyezik a környezetet. Kivételes esetekben azonban mégsem beszélhetünk fenntartható bio élelmiszerről: ha az előállító cég nem minden téren törekszik fenntarthatóságra, ha a termék állati eredetű, szállítása környezeti terhet jelent, vagy csomagolása nem környezetbarát.
Hol vásárolhatok fenntarthatóan élelmiszert?
Helyi termelőktől, piacon vagy csomagolásmentes boltokban. Szupermarketekben keresd a termék címkéjén a fenntarthatósági minősítést.
A csomagolásmentes boltokban, a helyi termelői piacon és zöldségárusoknál történő vásárlás mindig fenntarthatóbb. A közösségi bevásárlás is jó megoldás lehet. A szupermarketekben, bioboltokban, webshopokban, illetve éttermekben azonban körültekintőbbnek kell lenned. Bár ezeken a helyeken is hozzájuthatsz minimális környezeti terhelésű szezonális élelmiszerekhez, győződj meg arról, hogy azok előállítása környezetkímélő, csomagolása fenntartható, nem távolról importálták és méltányos kereskedelmi láncból származik (fair trade). Nem utolsósorban pedig használj kosarat, vászontáskát vagy hálós tasakot a zöldségeknek és gyümölcsöknek.
Mit értünk fenntartható élelmezési rendszerek (sustainable food systems) alatt?
A fenntartható élelmezési rendszerek mindenki számára elérhetővé teszik a fenntartható és egészséges étkezést rendszerszintű változtatások bevezetésével.
A fenntartható élelmezési rendszerek amellett, hogy egészséges élelmiszerekkel látják el az embereket, mindezt gazdaságilag, társadalmilag, illetve a környezetre nézve fenntartható módon teszik. Ezt a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésével (például a fosszilis üzemanyagok elhagyásával), a fenntartható ellátási lánc kialakításával, fenntartható étrendre biztatással, valamint az élelmiszerhulladék csökkentésével érik el. Jellemzői, hogy minden színtéren energiahatékony, nem zsákmányolja ki a munkaerőt és a természetet, a környezetre semleges vagy pozitív hatással van, klímasemleges, egészséges, valamint minimalizálja a keletkezett hulladék mennyiségét, és támogatja a 3R folyamatokat. Ilyen rendszerek kialakításához és működtetéséhez az országok kormányainak együttműködése szükséges.
Hogyan tudom fedezni a fehérjeszükségletemet vegánként?
A tudatos vegán étrend megbízható, hiszen sok növényi fehérjeforrás van, amivel elegendő mennyiségű fehérjét tudsz bevinni, például hüvelyesek, magvak vagy tofu.
Bár az állati eredetű fehérjék aminosav-profilja összetettebb, a változatos növényi fehérjeforrások fogyasztásával ugyanolyan értékű tápanyagokhoz juthatunk. Ezért érdemes variálni az alábbi proteinben gazdag növényi élelmiszereket: olajos magvak (pl. tökmag, mandula, napraforgómag), tofu (szója), szejtán, hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse), sörélesztőpehely, kendermag, chiamag, quinoa, kuszkusz, brokkoli.
Mire figyeljek, ha vegán étrendre váltok?
Fogyassz változatosan zöldségeket, gabonaféléket, hüvelyeseket és magvakat, és légy tisztában azok tápértékével, vitamin- és ásványianyag-tartalmával.
Az általános ajánlások között szerepel, hogy a fehérjét hüvelyesek, az omega-3 zsírsavat lenmag, a D-vitamint narancslé vagy gombák, a kalciumot olajos magvak, a vasat zab vagy spenót, a B12-vitamint pedig étrendkiegészítő formájában biztosítsd a szervezetednek. Ha bizonytalannak érzed magad, vagy romlást tapasztalsz az életminőségedben, beszélj a háziorvosoddal és évente vérkép alapján ellenőrizd magad. Ha még nem vagy 18 éves, érdemes dietetikussal is konzultálnod!
Veszélyes-e az egészségemre a vegán étkezés?
Ellenkezőleg, a tudatosan összeállított vegán étrend hosszútávon hozzájárul egészségünk megtartásához. Ha krónikus betegséggel élsz, konzultálj a háziorvosoddal vagy dietetikussal, mielőtt drasztikus változásokat teszel az étrendedben!
A 2000-es évek eleje óta rendszeresen arra jutnak a kutatások, hogy a kizárólag növényi alapú – azaz vegán – étkezés számos egészségügyi előnnyel jár. Egyrészt csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, gyulladáscsökkentő, erősíti az immunrendszert, javítja a bélrendszer állapotát, valamint segít elérni és megtartani az ideális testsúlyt. Az átállás viszont stressz forrása lehet a szervezetednek, ezért hagyj magadnak időt az átállásra, egyesével cseréld le az állati eredetű élelmiszereket növényire!
Miért lehet fenntartható a vegánság?
Jelentősen alacsonyabb a káros kibocsátása, élővilág-pusztítása, vízszennyezése, víz- és földigénye.
Az élemiszer-előállítás felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1/3-áért, és a tavak és folyók szennyezésének 80%-ért, valamint az ivóvízkészleteink 70%-ának felhasználásáért. Ezért étrendünk megválasztásával nagyon sokat tehetünk a bolygóért. A növényi élelmiszerek előállítása legalább 8-szor kisebb környezeti hatással jár, mint az állati eredetűeké. Kevésbé szennyezi a vizeket, kevesebb éghajlat melegedést eredményező kibocsátással jár, adott számú ember ellátásához pedig jóval kevesebb vízre és talajra van szükség, mint amit a hagyományos étrendű emberek ellátása igényelne. Ha pedig a vegán étrend mellett törekszel a hulladékcsökkentésre, és a helyi élelmiszerek fogyasztására, akkor valóban egészség- és környezettudatos döntést hoztál.
Fenntartható-e a kávé?
A szupermarketekben kapható, importált kávé nem fenntartható.
A klasszikus kávétermelés óriási terhet jelent a környezetre, tehát a jelenleg elterjedt formájában nem fenntartható a kávéfogyasztás. Ennek oka egyrészt, hogy ezek a termőföldek az erdőtől veszik el a helyet, és megindítják a talajeróziót. Másrészt a kávéfeldolgozó farmok jelentős mennyiségű vizet használnak fel, és a hulladékot folyókba engedik, amellyel szennyezik azt. A távolról importált termékek is környezeti terhet jelentenek a járműhasználat révén. A legjobb tehát a kávét teljesen elkerülni vagy igazoltan fenntartható és etikus gyártókat keresni.
Tudok fenntarthatóan étkezni, ha speciális diétát (pl. gluténmentes) követek?
Persze, mindenre találhatsz megfelelő alternatívát.
A fenntartható forrásból származó élelmiszerek között megtalálható minden olyan termék, amelyre szükséged lehet. Tehát például nem kell lemondanodi a gluténmentes tésztáról vagy cukormentes kekszről, mert azok a szupermarketek polcai mellett számos csomagolásmentes boltban vagy helyi termelői piacon megtalálhatók.
Melyek a szezonális zöldségek, gyümölcsök?
Az adott évszakban nálunk termő, a termelői piacon kapható növények tartoznak ide.
A szezonális élelmiszerek amellett, hogy vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok, a lokális mezőgazdaságot támogatják, illetve áruk általában ebben az időszakban a legalacsonyabb. Az Idénynövény - mi mikor érik? Szezonális zöldség gyümölcs adatbázis weboldalon bővebben tájékozódhatsz a nálunk termő növények szüretelési időszakáról, élettani hatásairól, tárolásáról és lehetséges felhasználásairól. Vannak azonban egész évben termeszthető növények is, mint például az alma, bab, burgonya, dió, káposzta, hagyma, sárgarépa.
Hogyan tudom csökkenteni az élelmiszer-hulladékomat?
Vásárolj, tárolj és főzz tudatosan, a maradékot pedig mindig hasznosítsd.
Tervezd meg előre az étkezéseidet, és annak megfelelően, a bevásárlólistád alapján szerezd be az alapanyagokat. A tárolás terén is légy körültekintő, tehát a friss termékeket időben használd fel, valamint figyeld a szavatossági határidőket. Akkora adagot főzz, amely biztosan elfogy, illetve tárold biztonságosan a hűtőben vagy fagyasztóban! A maradékot kreatívan felhasználhatod és el is adományozhatod. A főzés során keletkező hulladékot pedig lehetőség szerint komposztáld.
Honnan tudom, hogy fenntartható-e egy adott étel?
Helyi vagy ismert forrásból származik, illetve a termék címkéje elárulja.
Általában akkor fenntartható egy termék, ha az előállításának módja fenntartható, minél inkább helyi eredetű, és minél kevesebb felesleges csomagolóanyagot tartalmaz. A helyi termelőktől vagy csomagolásmentes boltban vásárolt élelmiszerek többnyire már természetüknél fogva fenntarthatók, erről azonban az eladót is kérdezheted. Ha pedig szupermarketben vásárolt termékről van szó, akkor a címkén szerepel annak fenntarthatósági minősítése.
Mi a bevásárlóközösség vagy kosárközösség?
Olyan közösségi összefogás, amely megszervezi a helyi termelőktől történő bevásárlást.
A bevásárlóközösségek (másként kosárközösségek, szatyorközösségek, batyuközösségek) olyan önkéntes alapon szerveződő csoportok, amelyekben a helyi élelmiszer-termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezek célja, hogy a helyi termékek számára piacot biztosítsanak és a gazdákat, termelőket támogassák, miközben a vásárlókat megbízható forrásból származó, egészséges, szezonális és lehetőleg csomagolásmentes élelmiszerekkel lássák el. Előnyeik még, hogy közösségteremtő és -építő szerepük van, illetve edukatív és szemléletformáló jellegűek.
Miért fontos a fenntartható étkezés?
Támogatjuk a fenntartható mezőgazdaságot és az egészségünket, illetve teszünk a klímaváltozás megállításáért.
A fenntartható növény- és állatartás olyan módszereken alapul, amely a bolygó erőforrásait nagy hatékonysággal használja, miközben minimális befolyást gyakorol a környezetre. Ennek támogatásával hozzájárulunk a megfelelő életkörülmények (pl. éghaljat, ivóvíz) fenntartásához a jövő generációi számára. Az így előállított termékek általában egészségesebb alternatívák is, elegendő csupán a bio élelmiszerekre gondolnunk.
Hogyan tudok fenntarthatóan étkezni?
Egyél olyan ételeket, amiknek kevesebb a talaj- és vízhasználata, illetve a CO2 kibocsátása!
Kövesd az alábbi 5 tippet: 1. Fogyassz több zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét és hüvelyest. 2. Csökkentsd a vörös hús-, valamint a tejtermékfogyasztásod. (A vegán étrend ezeket teljesíti.) 3. Kerüld a műanyag csomagolást és az ételpazarlást. 4. Igyál csapvizet a palackozott verzió helyett. 5. Megbízható forrásból származó termékeket válassz, vagy kertészkedj és termelj ételt magadnak.
Drágább megoldás-e a fenntartható öltözködés?
Tudatosan és hosszútávra tervezve még jelentősen olcsóbb is lehet.
"Öltözködésünk fenntarthatóbbá tétele valójában pénzügyileg is előnyös lehet, amellett, hogy minimalizáljuk a bolygóra és társadalomra negatív hatásunkat – amiért többek között a fast fashion is felelős. Ha használt ruhát vásárolsz, akkor egyszerre tudsz környezettudatos lenni, és pénzt spórolni. Ha vannak megunt darabjaid, azokat felújíthatod, vagy elcserélheted. A hibás ruhákat és kiegészítőket igyekezz megjavíttatni. Ha egyszeri alkalomra keresel ruhát, akkor akölcsönzés vagy bérlés is szuper döntés lehet. Ha pedig új terméket vásárolsz, keress helyi kézműveseket vagy igazoltan fenntartható márkákat. Bár ezek ára magasabb, mint a fast fashion verziójának, sokkal időtállóbbak és jobb minőségűek. Hosszútávon tehát mindenképpen pénzt tudsz spórolni, hiszen ritkábban vásárolsz, de jobb minőségű és sokoldalúan hordható ruhákat, kiegészítőket."
Hogyan hat a fenntartható divat a gazdaságra?
Globálisan a fenntarthatóság a gazdaság fellendülését és megerősödését segíti elő.
A fenntartható divat kétségtelenül kedvezően hat a globális gazdaságra. Mivel a fenntartható ruhaipari termékek egyre keresettebbek a piacon, így ez a szektor egyre nagyobb fellendülést mutat, ezzel serkentve a globálos gazdaságot. A fenntartható divat csökkenti a kizsákmányolást, a gyerekmunkát, és elősegíti a fejlődő országok gazdasági növekedését is. A társadalmi fenntarthatóság jegyében kiosztott korrekt bérek pedig a gazdasági stabilitást erősítik. A körforgásos jelleg csökkenti a vállalatok kiadásait, ami szintén gazdasági erősödéshez vezet.
Mit jelent és hogyan működik a körforgásos divat?
A divatipar már meglévő erőforrásainak újrafelhasználása: használtruha-kereskedelem, újrahasznosítás, felújítás stb.
A divatipar meglévő erőforrásainak újrafelhsználása a fenntarthatóság egyik alapköve. Ehhez már a ruhák megtervezésénél tudatosnak kell lenni, ahol időtálló, hosszú élettartamú darabok készítése a cél. Fontos, hogy acégek olyan anyagokból dolgozzanak, amelyek újrahasznosítottak vagy újrahasznosíthatóak. A gyártás során minimalizálni kell a veszteségeket, és gondoskodni a keletkezett hulladék körforgásban tartásáról (pl. újrahasznosítás, komposztálás). A körforgásnak az is része kell, hogy legyen, hogy a forgalmazó lehetőséget biztosít a termékek visszavételére. A körforgásos divatiparhoz te is hozzá tudsz járulni, ha használt ruhákat vásárolsz, egyszeri alkalomra ruhát kölcsönzöl, előtérbe helyezed a megújuló alapanyagokat, cserélgetsz a barátaiddal, megjavítod a hibás darabokat, valamint ha szelektíven gyűjtöd a textilhulladékot.
Hogyan juthatok hozzá fenntartható ékszerekhez?
Készítsd magadnak, vagy szerezd be vintage boltban, vásárokon, és online kézműves piactéren.
Az ékszerek akkor fenntarthatóak, ha azok előállításának nem volt negatív környezeti és társadalmi hatása. Ezek tipikusan a saját magad által készített, vagy a lokális gyártók és kézművesek termékei. Ha pedig távolabbról importált, akkor annak környezeti lábnyoma is legyen minimális. Fenntartható ékszermárka például a brit Alighieri, vagy a magyar BORBIANKA. Mint ahogyan a használt ruhák esetén, itt is fenntarthatóan döntesz, ha használt darabokat vásárolsz. (Ráadásul a vintage ékszerek kifejezetten egyediek.) Az anyagösszetételt tekintve is legyél tudatos, és időtálló, újrahasznosított vagy újrahasznosítható, környezetbarát anyagokat helyezz előtérbe.
Hol adhatom le a már használhatatlan ruhákat?
Ha már biztosan nem lehet megjavítani, akkor helyezd őket ruhagyűjtő konténerbe.
Okos és környezettudatos megoldás, ha a bezsákolt vagy ömlesztett ruhákat a lakóhelyedhez legközelebbi ruhagyűjtő konténerbe helyezed, vagy leadod hulladékgyűjtő udvarban. Az összegyűjtött ruha újrahasznosítva nem szennyezi a környezetet, ugyanis bel- és külföldi értékesítés során találhat gazdára, vagy textilipari alapanyag, géprongy, illetve textilapríték formájában hasznosulhat, és van, ami energetikai hasznosítás útján töltheti be új küldetését.
Mit tegyek a már megunt ruháimmal?
Add el, vidd el közösségi boltba, adományozd el, újítsd fel, vagy cseréld el barátaiddal.
Az általad már megunt de még hibátlan ruhákon számos módon továbbadhatsz. Egyrészt eladhatod (pl. Jófogás, Marketplace, Vinted, bolhapiac, közösségi vásár, gardróbvásár), vagy eladományozhatod a közösségi boltokban, de le is adhatod használtruha-üzletekben. Ha van rá lehetőséged, cserélj ruhadarabokat és kiegészítőket a barátaiddal és családtagjaiddal, vagy pedig adj neki új életet egy felújítással.
Melyek a fenntartható magyar divatmárkák 2024-ben?
A Müskinn, Printa, Botanika, PINKPONILO, PLANTETHICS , Áeron, Undersea Bikini, Touch Me Not, Renaichance, Sharolta stb. mind fenntartható magyar divatmárka.
Szerencsére egyre több magyar márka fordul az ökotudatos, megbízható alapanyagokkal dolgozó, de mégis urbánus irányba. A Müskinn magyar kisvállalkozás rendszeresen szervez workshopokat, ahol mi is készíthetünk kiegészítőket. Több, mint egy évtizede létezik a Printa, ami fenntartható alternatívát biztosít a szuvenírek, ruhadarabok és kiegészítők terén. A Botanika különlegessége, hogy saját termesztésű festőnövényekkel és finom tapintású natúr anyagokkal dolgoznak. A PINKPONILO pedig több, mint varroda: közösségi tér, kreatív stúdió és különböző workshopok helyszíne. A PLANTETHICS készített már többek között lehullott ágakból és fahulladékból fülbevalókat vagy brossokat, és lepréselt növényekből nyakláncokat. Az Áeron is igyekszik a munkafolyamatok szinte mindegyikét Magyarországon tartani. Újrahasznosított anyagokból készít fürdőruhákat, és visszaveszi az elhasznált darabjait az Undersea Bikini márka. Szintén újrahasznált és újrahasznosított anyagokra épít a Renaichance. A Touch Me Not minősített GOTS (Global Organic Textile Standard) textilekből készít termékeket. A Sharolta márka táskáinak gyártása pedig mindent összevetve 90%-kal kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos táskáké.
Melyek a legnépszerűbb fenntartható divatmárkák?
Közkedvelt gyártó a Veja, Patagonia, Fjällräven, Armedangels, Blutsgeschwister, Stella McCartney, prAna, ECOALF stb.
"Egyre nagyobb teret hódít a fenntartható divatipar, így csupán néhány példát említünk, a teljesség nélkül. A francia Veja 2004 óta gyárt torna- és sportcipőket, az amerikai Patagonia tartós ruházatra és anyagokra specializálódott szabadtéri tevékenységekhez, a népszerű Fjällräven Kånken hátizsák gyártója 1960 óta működik, az időtlen dizájnjuról híres német Armedangels márka 2007 óta van jelen a piacon, a szintén német Blutsgeschwister 2001 óta gyárt kizárólag környezetbarát anyagokból, a vegán Stella McCartney alsóneműket készít, a prAna 1992 óta outdoor és sportruházatot forgalmaz, a spanyol ECOALF-ot pedig 2012-ben alapították, és szövetei teljes mértékben újrahasznosított eredetűek. Európában közismert még a Living Crafts, a JAN ’N JUNE, a KOOSHOO, a Cossac, stb. A magyar tervezők kisvállalkozásai is fenntarthatóak lokálisan, ilyen töbek között a Printa."
Mi a jövője a fenntartható divatnak?
Fellendülőben van, és a kormányok együttműködésével várhatóan nagy eredmények lesznek elérhetőek.
A divatiparnak csak fenntartható formában van jövője. A zöld technológiák fejlődése folytatódni fog, mint ahogyan a megújuló energiák kiaknázási hatékonysága és tárolása is. Napjainkban fellendülőben van ez az iparág, amit az is mutat, hogy 2023-ban a fenntartható ruhapiacot 7,8 milliárd dollárra értékelték globálisan, és az előrejelzések szerint 2030-ra túl fogja lépni a 33 milliárd dollárt. Ekkorra vélhetően minden felhasznált alapanyag és technológia környezeti terhelés nélküli lesz, valamint főként újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokkal fognak dolgozni. Mint számos más iparágban, itt is a körkörös gazdaság kialakítása a cél. Az EU törekvései (https://climate-pact.europa.eu/news-and-events/news/our-wardrobe-2030-rented-recycled-and-regenerative-2022-08-18_en) is erre irányulnak.
Miért jó a kapszulagardrób?
Fenntartható és tudatos megoldás, ráadásul megkönnyíti a mindennapi öltözködést.
A tudatos fogyasztás egyik lehetséges módja a kapszulagardrób fenntartása otthonunkban. Ez egy olyan praktikus, jól átgondolt, minimalista ruhatárat jelent, amiben időtálló, univerzális és sokoldalúan hordható alapdarabok szerepelnek. További előnye, hogy beleillik a fenntarthatóságba, ugyanis nem fogyasztunk feleslegesen impulzusvásárlások formájában. Ráadásul szükségszerűen jó minőségű ruhákról van szó, tehát a hulladékcsökkentéshez is hozzájárul. Hosszútávon pénzt és időt is spórolhatunk vele, illetve könnyebben tudunk többnapos utazásokra felkészülni. Bátran próbáld ki, és állíts össze te is a stílusodhoz és az adott évszakhoz illő kapszula gardróbot.
Elegendő-e, hogy a felhasznált anyag és technológia fenntartható legyen?
Bár ezek a legfontosabbak, de a szállítás semlegességére és társadalmi fenntarthatóságra is törekedni kell.
A fenntartható divatipar valóban a minimális környezeti terhelésű alapanyagokon, valamint előállítási technológiákon alapul. Ez azonban nem elegendő, ugyanis az ellátási lánc további elemeinek is karbonsemlegesnek kell lenniük, és csökkenteni kell a hulladéktermelésüket. A méltányos kereskedelem pedig a társadalmi fenntarthatóság egyik alapvető feltétele.
Hogy tudok olcsón fenntarthatóan öltözködni?
Ha időtálló darabokba fektetsz, vagy használtruha-boltokban vásárolsz.
A fenntartható márkák termékei bár drágábbak, de ha sokoldalúan használható és időtálló terméket veszel, az hosszútávon megtérül számodra. Emellett a (mindig fenntartható) használt ruhákat gyakran töredék áron éred el. Ha vannak megunt darabjaid, azokat felújíthatod, vagy a barátaiddal, családoddal el is cserélheted. A hibás ruhákat és kiegészítőket igyekezz megjavíttatni. Ha pedig egyszeri alkalomra keresel ruhát, akkor a kölcsönzés vagy bérlés is szuper döntés.
Fenntartható a turizás/használtruha-vásárlás?
Igen, különösen, ha itt is a fenntartható márkákat és anyagokat preferálod.
A használtruha-vásárlás lehetséges módja az emberek közötti kereskedés (pl. Vinted, FB Marketplace, Jófogás, bolhapiac), valamint a használtruha-boltokban (pl. Háda, Swappis) vagy webshopokban (pl. Ruha Aréna), és a vintage üzletekben (pl. Humana Vintage) történő vásárlás. Így öltözködni az egyik legjobb döntés, hiszen ezzel csökkentjük a ruhahulladékot. Járulékos előnye az izgalmas keresgélés, olcsóbb opciók, és az olykor kifejezetten egyedi vagy ritka ruhadarabok.
Mi a különbség a fenntartható és etikus divat között?
Az etikus divat a fenntartható divat része, hiszen a dolgozókkal való helyes bánásmód a társadalmi fenntarthatóság egyik alapja. A környezeti fenntarthatóság, amely a környezeti terhelés csökkentésére fókuszál, a fenntarthatóságnak csupán egy aspektusa
Bár gyakran szinonímaként használják, érdemes különbséget tenni a fenntarthatóság és etikusság között az alábbi 10 szempont szerint: 1. Az etikus divat emberközpontú intézkedéseket hoz, míg a fenntartható divat a bolygó érdekeit veszi alapul. 2. A fenntartható ipar által felhasznált anyagok és előállítási módszerek környezetbarátok, míg etikusnak akkor mondhatjuk, ha ahhoz nem kapcsolódik a dolgozók kizsákmányolása. 3. Az etikus divat elsődleges célja a dolgozók jóléte, míg a fenntartható divat ezt általában járulékos célként teljesíti. 4. A fenntartható divatipar igyekszik optimalizálni a hulladékkezelést, míg az etikus divat itt is a méltányos bánásmódot preferálja. 5. A fenntartható ruhaipar a gyártási folyamatokat energiatakarékosan és zölden végzi, míg az etikus esetében az alkalmazott módszerektől függetlenül a hangúly a dolgozók biztonságán van. 6. A karbonlábnyom csökkentésére a fenntartható divat a környezet érdekében, míg az etikus divat az emberek egészsége érdekében törekszik. 7. A fogyasztókhoz a fenntartható ipar karbonsemlegesen, míg az etikus ipar méltányos kereskedelem lévén juttatja el termékeit. 8. Az időtállóság mindkét esetben jellemző, ugyanis ezzel csökkentjük a hulladékot, valamint az a kedvező munkakörülmények eredménye is. 9. Általánosan mind a fenntartható, mind az etikus divat termékei magasabb áron érhetőek el. 10. Az átláthatóság mindkét iparágban elvárás. Bár ezek nem zárják ki egymást, sőt a legtöbb esetben egymást erősítik, teljesen más perspektívából tekintenek ugyanarra a problémára: a fast fashionre és az ultra fast fashionre.
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a fenntartható divatnak?
A fenntartható termékeket drágább előállítani, az újrahasznosítás pedig még nem eléggé hatékony.
"A fenntartható alapanyagok gyakran drágábban előállíthatók és nehezebben beszerezhetők. Az iparban dolgozók magasabb béreket kapnak, és megfelelő bánásmódban részesülnek, ami szintén felfelé tolja a termékek fogyasztói árát. Vásárlóként azonban hajlamosak vagyunk az olcsóbb — gyakran nem környezettudatos és nem etikus — alternatívát választani. Az energiaigényt pedig bár jelentős mértékben lehet csökkenteni, sajnos ennek korlátai mindig maradnak. A ruházkodási eredetű hulladék hatékony újrahasznosítása, vagy a sérült termékek javítása is gyerekcipőben jár, ezért az embereknek energiát kell fektetniük az infrastruktúra megtalálásába. Az iskolai oktatásban pedig alig szerepel a fenntarthatóságról szóló edukáció. Általános probléma ezen felül, hogy a törvényhozásban még nem jelent meg teljeskörű és szigorú fenntarthatósági szabályozás a divatipart érintően. "
Hogyan tudok stílusos maradni fenntartható módon?
Vásárolj trendi darabokat másodkézből, vagy válassz tudatosan a fenntartható márkák közül.
Ha másodkézből vagy használtruhaboltból szerzed be a neked tetsző, stílusos darabot, akkor bizonyára fenntarthatóan ruházkodsz. A vintage termékek pedig azért szuperek, mert gyakran egyediek, és a visszatérő divatelemeket is megtalálhatod köztük. Emellett számos helyi kézművest tudsz támogatni a saját tervezésű termékeik megvásárlásával. Érdemes lehet továbbá a barátainkkal, családunkkal cserélgetni a már megunt darabjainkat. Ha pedig új ruhát vagy kiegészítőt vásárolsz, akkor legyél tájékozott, és keresd a fenntartható márkák tanúsítványait (pl. GOTS, Fair Trade, OEKO-TEX Standard 100), figyelj az anyagösszetételre (pl. biopamut, len, kender, bambusz) és a származási helyre.
Mi az a lassú divat vagy slow fashion?
A fast fashion ellentéte. Minőségi és időtálló anyagokat (pl. lenvászont) használ, az emberek, állatok és bolygó érdekeit szem előtt tartva.
A divat “lassításával” csökkenthetők az iparág negatív hatásai. Míg a lassú, a fenntartható és az etikus divat hasonló alapelveket követ, a slow fashion kifejezetten arra törekszik, hogy csökkentse a termelést és fogyasztást. Mint ahogy az a nagyszüleink korában volt, a ruházkodást hosszútávú befektetéssé teszi mindenki számára. A lassú divat mint a 2020-as évektől aktívan működő mozgalom a használtruhák vásárlására, illetve a meglévő darabjaink megjavítására, felújítására és újrahasznosítására ösztönöz. Ezen iparág márkái (pl. ASKET, Elle Evans) rendre megfelelnek a fentebb felsorolt jellemzőknek, tehát a rendelések függvényében állnak neki a gyártásnak, helyben beszerezhető és időtálló anyagokat használnak, valamint általában lokális boltokban értékesítenek.
Milyen hatással van a gyors és szupergyors divat (fast fashion, ultra fast fashion) a környezetre és a társadalomra?
Jelentősen szennyezi a környezetet, kizsákmányolja az energiaforrásainkat, hulladékot termel, és alulfizeti az emberi munkaerőt.
A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág. A gyors divat (ún. fast fashion, pl. Zara, H&M, Bershka) képviselői futószalagon gyártják az adott évszak szezonális divatjához igazodó, designer tervezést utánzó termékeiket. Utóbbi években pedig megjelent a szupergyprs divat (ún. ultrafast fashion, pl. Temu, Wish, SHEIN) is, amely rendkívül alacsony minőségű darabokat gyárt. Ezek az olcsó és könnyen elérhető divatipari termékek népszerűek, pedig sajnos egyáltalán nem fenntarthatóak. Azért, hogy nálunk ilyen alacsony áron adhassák el a termékeiket, ezek a cégek embertelen körülmények között dolgoztatják az embereket (Indonézia, Bangladesh stb.). Ezek az emberek rendkívül alulfizetettek, és gyakori a nőket érintő nemi alapú bántalmazás. A gyártási folyamat és szállítás óriási CO2 kibocsátással jár. A pamut és szintetikus anyagok gyártása olyan mértékben vízigényes, hogy a divatipar a második legnagyobb vízfelhasználású iparág a Földön. Emellett a kemikáliák és mikroműanyagok tavakba és folyóvizekbe jutása csökkenti az ottani biodiverzitást, valamint az emberi egészségre is veszélyes. Az évente legyártott ruhák 85%-a ráadásul a szemétben végzi.
Hogyan tudok hozzájárulni a fenntartható divathoz?
Vásárolj kevesebb és jobb minőségű, fenntartható anyagból készült ruhát, illetve javítsd meg a hibás darabokat.
Vásárolj kevesebbet, és jobb minőségű terméket, válassz természetes anyagokat, támogasd a fenntartható és helyi márkákat, vigyázz ruháidra, hogy tovább tartsanak. Ha teheted, szerezd be azokat használtruha-üzletben, valamint adj új életet a régi vagy javításra szoruló darabjaidnak. Nem utolsó sorban pedig bíztasd a környezeted, hogy hasonlóképpen cselekedjenek.
Miért fontos a fenntartható divat?
Csökkenti a ruhagyártás ökológiai lábnyomát, támogatja a tisztességes munkát, és része a körkörös gazdaságnak.
"A fenntartható divat azért fontos, mert hozzájárul a környezet védelméhez, a társadalmi igazságossághoz és a hosszú távú fenntarthatósághoz. Csökkenti a ruhagyártás ökológiai lábnyomát, támogatja a tisztességes munkát és elősegíti a körkörös gazdaságot. Ezzel szemben a hagyományos divatipar (főként a fast fashion) óriási terhet jelent a környezetre, hiszen évente 1,2 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátásért felelős. A távolról importált, rossz minőségű termékek hamar hulladékként végzik, míg a felhasznált anyagok általában szintén nem fenntarthatóak és magas a víz- és energiaigényük. A divatipar felelős a vízszennyezés ötödéért, és a poliészterek által rengeteg mikronműanyag kerül a környezetünkbe. A vállalatok gyakran kizsákmányolják az emberi erőforrásokat, vagy nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket dolgozóiknak."
Hogyan tudom felismerni a fenntartható ruhákat?
Keresd a megfelelő tanúsítványokat, illetve figyelj az anyagösszetételre, a gyártási helyre és a márka fenntarthatósági törekvéseire.
A fenntartható divattermékek gyakran rendelkeznek tanúsítványokkal (pl. GOTS, Fair Trade, OEKO-TEX Standard 100), amelyek igazolják a fenntartható gyártási folyamatot, valamint a fenntartható ellátási láncban való részvételt. Emellett érdemes figyelni az anyagösszetételre, színezőanyagokra, a gyártási helyre (lokális és etikus) és a márka fenntarthatósági törekvéseire. Ehhez gyakran segítségül hívhatod a gyártó weboldalát vagy közösségi médiában aktív oldalát. Ha pedig használt ruhát hordasz, az mindenképpen fenntartható és környezetbarát választás.
Ha a bőr igazoltan fenntartható, akkor igen.
Az állati bőr mint alapanyag akkor fenntartható, ha annak minden feldolgozási lépése megfelelt a kritériumnak. Ennek az is feltétele, hogy az állatot ne a bőréért tartsák, hanem az állattartásból származó melléktermék legyen. (Mivel az állattartás általában nem fenntartható, néha vitatott, hogy lehet-e környezetbarát a bőr.) Előnye ezeknek a daraboknak, hogy szívósak és időtállóak, ha megfelelően ápolja a tulajdonosa, valamint a bőr hulladékként biológiailag lebomlik.
Az állati bőr mint alapanyag akkor fenntartható, ha annak minden feldolgozási lépése megfelelt a kritériumnak. Ennek az is feltétele, hogy az állatot ne a bőréért tartsák, hanem az állattartásból származó melléktermék legyen. (Mivel az állattartás általában nem fenntartható, néha vitatott, hogy lehet-e környezetbarát a bőr.) Előnye ezeknek a daraboknak, hogy szívósak és időtállóak, ha megfelelően ápolja a tulajdonosa, valamint a bőr hulladékként biológiailag lebomlik.
Milyen anyagok tekinthetők fenntarthatónak?
A fenntartható anyagok közé tartozik a biopamut, a len, a kender, a bambusz, az újrahasznosított poliészter, ha festetlen vagy természetes festékkel festett.
"Számos olyan, a divatiparban használatos anyag és szövet létezik, amely kielégíti a fenntarthatóság kritériumát. Ilyen a kender, biopamut, lenvászon, lyocell, bambusz, Econyl, újrahasznosított poliészter, Pinatex, biogyapjú, Modal szövet, szójaalapú kasmír/selyem, illetve egyéb újrahasznosított anyagok. A kiegészítőkben (cipők, ékszerek, táskák stb.) pedig az említetteken felül előfordulhatnak még az alábbi – lehetőleg újrahasznosított – anyagok: üveg, acél, alumínium, fa, műanyag. Speciálisabb, de szintén fenntartható és természetes anyag ezen felül a szalma, kókusz, parafa, vagy akár a gyakori kőzetfajták."
Mi a fenntartható divat?
A divat, mint iparág, akkor fenntartható, ha annak környezeti és társadalmi hatása minimális.
Ha a környezeti és társadalmi hatásait csökkentésére törekszik. Magában foglalja a fenntartható anyagok használatát, a tisztességes kereskedelmet, a hulladékcsökkentést és a hosszú élettartamú termékek előállítását.
A témakör kidolgozás alatt áll
A témakör kidolgozás alatt áll
A témakör kidolgozás alatt áll
Forrás:
Tudományos forrás:

Válogass az ökos tartalmak közül